Korai Diádikus interakció Kódrendszer (KDIK) alkalmazása a korai szülő-gyermek kapcsolati zavarok felismerésében

Képzéshez erősen ajánlott/kötelező irodalom tankönyvei a Játékterápia sorozat kötetei, és a Mindent a családról sorozat kötetei

Célcsoport: Érzelmi-és viselkedészavarokat mutató gyermekekkel, nevelésükkel és fejlesztésükkel,
terápiájukkal foglalkozó szakemberek; kisgyermeknevelők, óvodapedagógusok, pedagógusok,
gyógypedagógusok, pszichopedagógusok, szociális segítő szakemberek, szociálpedagógusok,
pszichológusok, orvosok, védőnők, mentálhigiénés szakemberek
Időpont: 2024. 11. 29-30. (péntek 13:30-18:30, és szombat 9:30-13:15)
Helyszín: online (Zoom)
Tanfolyam létszáma: minimum 12 fő maximum 30 fő
Szeminárium díja:  25.000 Ft (2500 Ft/óra)

A tanfolyamok összeállítója és előadója: Dr. Eigner Bernadett PhD, gyógypedagógus,
pszichopedagógus, integratív játékterapeuta, gyermekterapeuta

A képzésen való jelenlét kamerahasználat esetén igazolt, melyet a képzés személyes jellege miatt is fontosnak tartunk. Ezért kérjük kedves jelentkezőket kamerával és mikrofonnal rendelkező eszközzel való bejelentkezésre.

Alapfeltétel: A Játékterápia alapok (30 óra), vagy a Játékterápia alapok B. blokkjának (Korai játékos
interakciók elemzése. A korai kapcsolati és fejlődési traumatizáció) elvégzése! 

Ez a gyakorlat csak az őszi félévekben indul!

ÁLTALÁBAN A KÉPZÉSRŐL

A Korai Diádikus Interakció Kódrendszer (KDIK) gyakorlati képzés a korai játékos interakcióelemzés és az atipikus szülői stílusok, kapcsolati zavarok felismerésére fókuszál, gyakorlatot szerzel a kódolásban. Szorosan kapcsolódik Korai játékos interakciók elemzése. A korai kapcsolati és fejlődési traumatizáció) alapképzéshez, az ott szerzett elméleti-gyakorlati ismereteket mélyítjük el, és ültetjük át a gyakorlatba. Nem baj, ha még nincs saját eseted.

Értékelés: Anya-baba öt perces szabadjáték interakció kódolása a KDIK-val

A korai intervencióban, illetve a játékterápiával dolgozó szakemberek számára kiemelten fontos a
korai szülő-gyermek kapcsolat, kapcsolati zavarok és kapcsolati traumatizáció megismerése,
felmérése, melynek jelentős hatása van a későbbi fejlődésre és a családi működésre. Ezt szolgálja a
korai anya-gyermek interakciók tudatos elemzése.
Doktori kutatásomban célom volt az interakciók jellemzőinek, minőségének megismerése az
interakciók részletes elemzését lehetővé tevő, és a korai diszfunkcionális interakciók felismerését
szolgáló új mérési eszköz kidolgozásával. A Korai Diádikus Interakció Kódrendszer (KDIK)
alkalmazásával kutatási és klinikai terepen is feltárhatjuk a korai anya-gyermek interakciók
jellemzőit, mind az anyai, mind a gyermek, mind az interakció közös tényezőit. Az anya interaktív
viselkedésében fontos szempont az érzelmi elérhetőség, illetve elérhetetlenség dimenziója, mely
optimális, illetve patológiás kimeneteket vonhat maga után. Az érzelmi elérhetőségben fontos
szerepet játszik az anya bevonódottsága, válaszkészsége, kommunikációjának expresszivitása. Az
anyai kontroll és aktivitás dimenzióban az irányítás, a stimuláció és a kooperáció fontos jegyek. A
béke a nyugodtság, stresszmentesség jelzője. Az anyai optimális vagy atipikus interakciós viselkedésre adott baba válaszok jelezhetik a későbbi atipikus kimeneteket, reaktív stratégiákat. Az interakció közös minősége rámutathat a szimmetrikus, illetve az aszimmetrikus, a harmonikus, illetve
diszharmonikus kölcsönös kommunikáció sajátosságaira, mely kapcsolati zavarokat jelezhet előre.
Fentiek miatt a prevencióban, korai intervencióban igen jól használható eszköznek tartom.

A módszert alkalmazni lehet akár már a szülészeteken és a házi gyermekorvosi, védőnői hálózatban,
valamint a korai fejlesztésben a veszélyeztetett anya-gyerek párok kiszűrésére és korai ellátására
kidolgozott szakmai protokollban. A korszerű intervencióban már nemcsak a problémák és kezelésük
fontos, hanem az is, hogyan él a gyermek szülei, családja körében. A szülő-gyermek kapcsolat
segítése, javítása kell, hogy álljon tehát a komplex intervenció fókuszában. Ebben kiváló eszköz lehet
a KDIK, melyet a módszer kézikönyvére alapuló specifikus tanfolyami felkészítéssel sajátíthatják el a
korai nevelésben, fejlesztésben dolgozó szakemberek, és a nevelés-oktatás, egészségügy,
gyermekvédelem területén dolgozó szakemberek. Elsajátítása különösen fontos a játékterápiás
képzésben, az integratív játékterapeutává válás elengedhetetlenül fontos mozzanata, módszertani
eleme.

A játék a gyermekek fő kommunikációs eszköze, ekként használva a játékterápia segít abban, hogy a
gyerekek kifejezzék érzéseiket, gondolataikat, kezeljék érzelmi problémáikat, konfliktusaikat. Az
érzelmi és viselkedészavarokkal, nehézségekkel küzdő gyermekeknél a játékterápia művészete és
tudománya elősegíti a javulást, gyógyulást. A játékterápia a gyermek és a játékterapeuta között zajló
dinamikus folyamat, melyben a gyermek saját tempójával, „menetrendjével” megismeri és
megvizsgálja azokat a múltbeli és aktuális, tudatos és tudattalan kérdéseket, melyek a jelenlegi életét
befolyásolják. A terápiás szövetség lehetővé teszi, hogy a gyermek belső erőforrásait mozgósítva,
fejlődést és változásokat eredményezzen a gyermek érzelmi életében, szociális kapcsolataiban,
viselkedésében, alkalmazkodásában. A játékterápia gyermekközpontú módszer, melyben a játék az
elsődleges, a beszéd a másodlagos médium. A játékterapeuták olyan gyermekekkel játszanak, akik
pszichés nehézségekkel és nehéz élettapasztalatokkal küzdenek – beleértve például a depressziót,
szorongást, magatartászavarokat, ADHD-t, egyéb emocionális és viselkedési problémákat, zavarokat,
a válást, a családon belüli erőszakot, a kríziseket, traumákat. A képzett játékterapeuta segít a
gyermeknek abban, hogy megismerje tapasztalatait, megküzdjön ezekkel, növelje érzelmi-szociális
rugalmasságát, megismerjen olyan új stratégiákat, melyek csökkentik a problémás viselkedéseket és
az internalizált konfliktusokat, lebontják a kóros védekezéseket, egészséges coping stratégiákká
alakítva. A játékterápia során a terapeuta szorosan együttműködik a gyermek szüleivel/gondozóival,
segíti a szülő-gyermek kapcsolat javulását, harmonikussá válását.

Az integratív játékdiagnosztika és játékterápia (IJDT) komplex koragyermekkori intervenciós stratégia,
csecsemőkortól tíz éves korig. Az integratív játékterápia újszerű szemléletével és eljárásaival játéktári
és hagyományos keretekben is megvalósítható. Konkrét és kevésbé, vagy nem ismert módszereket,
eljárásokat ismertet meg a képzés, mely gyakorlatorientált. A gyermekek életkora csecsemőkortól
iskolás kor alsó tagozatig terjed, kapcsolati nehézségekkel, szabályozási, érzelmi-és
viselkedészavarokkal küzdenek. A tünetek megértése a családi hatótényezők megismerésével válik
lehetővé. A diagnosztikus szakaszban megismerjük a szülők tágabb családi élményeit, a jelenlegi
családi struktúrát és dinamikát, a párkapcsolati feszültségeket és a gyermekekkel való kapcsolatok
jellegzetességeit. A szülők terápiás potenciáljának kihasználása segít a gyermekükhöz való
alkalmazkodásban, a családi környezeti tényezők megváltoztatásában. A szülőben történő
átdolgozások nyomán változik a kapcsolat, enyhülhet a tünet. A diagnosztikus szakaszban „közös”
eljárásokat is alkalmazunk: interakció-elemzés, speciális játékhelyzet, közös játék babaházzal, anya-
gyermek együttes rajzolás. A szülőkkel való foglalkozás konzultációs keretekben történik, a munka a
jobb szülővé válást érinti elsősorban, nem egyéni- vagy családterápia. Az esetkezelésben fontos a
családlátogatás, a gyermek otthoni viselkedésének megismerése. Ez a későbbiekben egy-egy család-
konzultációt is tartalmazhat, melynek célja a családi környezet biztonságának javítása, (nevelési)
tanácsadással és közös munkával. A terápiában – mivel a tünetek hátterében gyakran találjuk meg a
kommunikációs, kapcsolati zavarjeleket vagy traumatizációt – gyakori, hogy az anyát (esetenként az
apát) is bevonjuk a játékterápiába: anya, gyermek és terapeuta integratív, játékos együttlétében
íródhatnak át kapcsolati mintázatok. Ez a gyermek egyéni játékterápiájának kiegészítője. A közös
munka célja nemcsak a gyermek változása, hanem a kapcsolatok változása is. A szülők így aktív
segítőkként vehetnek részt a terápiás folyamatban. Az említett módszereket esetbemutatásokkal,
részletekkel illusztrálom. Az integratív játékdiagnosztika és játékterápia (IJDT) módszertana
alkalmazható állami ellátásban (pl. pedagógiai szakszolgálatok nevelési tanácsadás, korai fejlesztés
tevékenységében, gyermekjóléti szolgálatokban, gyermekpszichiátriai ambulanciákon), integratív
családi játéktárakban, magánrendelésben, civil szervezeti fenntartású intézményekben.

Jelentkezési és befizetési határidő: 2024. május 7.
Adminisztrációs teendők miatt 3 munkanappal a képzés kezdete előtt zárjuk le a jelentkezést, és a
képzési díj átutalását is eddig tudjuk fogadni. Határidőn túl nem áll módunkban jelentkezéseket és
befizetéseket fogadni. Megértésüket köszönjük!

A képzési díj kifizetése átutalással lehetséges:
Eduklin Bt.
11600006-00000000-13556312
Közlemény: Név+képzés rövidített neve

A sikeres átutalásról számlát fogunk kiállítani, ehhez kérjük pontosan megadni számlázási adataikat.
A befizetések feldolgozása néhány munkanapot igénybe vehet.

A képzési tájékoztatót és a csatlakozáshoz szükséges Zoom linket a jelentkezési határidő lejárta után,
a képzés kezdete előtt kb. 2 nappal küldjük a jelentkezéskor megadott e-mail címükre.

A képzés online, de élő időben zajlik, felvétel nem készül róla, így nem visszanézhető!